Menten elájulok! Egy gyűrűt mutatott fel nekem... egy csodaszép dobozban. És Ő. Olyan, mintha forogna velem a világ. Megkéri a kezem. Nagyon durva. Itt vagyunk, mind a ketten 20 évesek, egy fiú és egy lány. Akik már vagy 4 éve szoros barátságban élnek. Hogy is mondjam... nagyon furcsa érzés itt állni előtte, lefagyva, miközben Ő reménykedve várja a válaszomat. Reménykedik abban, hogy Igent mondok. Mert "befenyítettem". A reggeli üzenet, amit kapott tőlem, megfélemlíthette, ezért választhatta ezt az utat. Ez kegyetlenség. Mivel, ha megkérdik a kezed, jó formán igent mondasz. De ha csak barátnőnek kérnek, akkor pedig enyhébb a választási esélyed, nem lesz senki nagyobb gázban. Vagy csúnyán használta ki ezt a helyzetet, vagy mégsem. És most az utóbbira voksolok. Azt mondta, hogy szerelmes belém. Én adtam neki erőt, hogy a színpadra léphessen, és olyan aranyos és cukin elvörösödött pofival dalolászzon. Már akkor is megtetszett az Ír akcentje, de az, ahogy a nevemet mondta -amibe csodálatomra nem botlott bele a nyelve-, lenyűgözött. Újabb értelmet nyert nálam a szerelem.
- Niall James Horan -kezdtem meg a válaszomat. Tudtam, már régóta, hogy mivel válaszolok. Kétségtelenül is ő a kedvenc pasim a világon. Bárki mással is jóban vagyok. Brian is segített nekem a dolgokat átbeszélni. Ő olyan jó hallgatóság. Mindenben segít és támogat. Vele olyan könnyen átbeszéltem a dolgokat, mintha csak Bethtel. Ő kétségtelenül a második kedvenc pasim. Azaz, a legeslegjobb fiú barátom. Visszatérve az előttem, féltérdre ereszkedő férfira. Mivel már férfi. Ha igent mondok, akkor én nő leszek, és az Ő menyasszonya. De ha nemet mondok, akkor ő fiú marad, egy darabokra tört szívű fiú, akit többé nem látok, meggyűlöl, elhagy, lealáz mindenhol, ez a rosszabbik eset. A jobbik eset az, ha csak elhagy. Elmegy, és vissza se néz többet. -Hozzád megyek feleségül!
Niallt annyira meghatotta a válaszom -egyébként engem is-, hogy sírva, az örömtől ugrott a nyakamba. Próbálta visszafogni a könnyeit, de nem tehette. Ugyan így vagyok én is. Sírtam a boldogságtól. Sírtam attól, hogy mennyire szeretem, és, hogy már egy jó hosszú, hosszú-hosszú időre össze leszünk kötve gyűrű segítségével. Hihetetlen, hogy mikre nem képes egy nyamvadt eljegyzési gyűrű. Miket beszélek? Nyamvadt? Egy értékes és becses tárgy, ami sosem hiányozhat az életemből. SOSEM!
- Mi történt? -jött be tudatlan az ajtón Beht. Niall elengedett, miközben még mindig rám nézett, letörölte az arcáról a könnyeket. Előre néztem a lányra, aki csak állt, mint a cövek. Niall rám mosolygott, ami lenyugtatta a pillangókat a hasamban. Megfordult -ezzel mellém állt és az ujjainkat összekulcsolta-, kivirult arccal, még mindig könnytől nedves szemmel meredt Bethre. Láttam a srácon, hogy nem bír megszólalni, ezért én nyitottam ki a szám.
- Menyasszony lettem! -mosolyodtam el. Egy ideig értetlen nézett köztem és Niall közt, aztán valahol még Patriciára is érdekesen nézett, de megállapodott a mellettem álló srácon. Közelített hozzá... olyant tett, amit nem is hittem volna el, ha elmesélnétek... a mellkasát fogta meg, majd lecsúsztatta a hasáig. Mérgesen méregettem a lányt, majd mosolyogva rám nézett. Értetlenül néztem vissza rá.
- Valódi -mosolyodott el, majd mosolya nevetéssé alakult át. Megnyugodtam, hogy csak ezért tapizta le a pasimat. Lényegtelen. -Örülök, hogy megjött az eszed! -vágta rá Niallre a szavakat. Kissé úgy éreztem, hogy Beth tehet arról, hogy Niall miképp cselekedett. Befenyítette, ha nem teszi meg a legeslegnagyobb első lépést, azaz ha nem kéri meg a kezem, akkor örökre elveszíthet. Gondolom ő tudta -ekkor néztem felé-, hogy igazat beszél. Beth csak jót akart neki! Nekünk! -És? Együttműködtök továbbra is?
- Beth. Béke és nyugalom van. De legfőképp szeretet -mosolyodott el Niall, le nézett rám, mosolya ezúttal kellemesebb és melengetőbb volt, mint eddig. -Elmondjuk a srácoknak, vagy...? Nem tartok mástól, csak attól, hogy megint egy hatalmas bulival ünnepelnék meg...
- Igen. Tudom, hogy nem bírnak magukkal -nevettem. -De Liam és Harry tudhat róla. Ők jobban viselik mint a többiek. Aztán majd amikor csitultak a madarak, akkor beleütheti az orrát bunkó módon Zayn, és elviccelheti az egészet Louis. Ne értsd félre, imádom őket, csak elég nagy bakik történtek már idáig is.
- Nem kell magyarázat. Velük élek már mióta. Minden porcikájukat ismerem... de van, amiről nem akartam tudni. No komment.
***
Pattől kaptam egy hatalmas ajándékot. Nem kell dolgoznom. Egész héten. De visszautasítottam, és csak a mai napot vettem ki szabadságként. De ezt is jól fogom eltölteni. Az biztos, hogy Niallt be kéne mutatnom Briannek. Brian már kíváncsi arra, hogy ki a frász vette el ennyire az eszemet. Mondtam neki, hogy hasonlít rá, de mégsem. Szóval értitek, nem? Csak arra vagyok kíváncsi, hogy Niall miképp reagál, ha beakarom mutatni őt egy jó arc fiúnak, aki délután, vagy esténként átugrik hozzám társasozni (ami elég családias hangulatot teremt), netezni, ezzel megmutat valami új BMX alkatrészt, hogy mennyire kafa lenne, ha összegyűlne rá annyi pénz. Meg egyéb más ilyen fiús-bringás tevékenységek. Ritka alkalom, amikor én bőgök neki valamiről. Az is akkor van, amikor ő kér meg (hosszas kérlelés után), hogy számoljak be a napomról, meg ilyenek.
Niall azt mondta, hogy megakarja mutatni a legcsodásabb helyet. Úgy érzem, az életem felpezsdült. Komolyan mondom, sokkalta érdekesebb az egész, mint idáig. De visszatérve a titokzatos helyre. Érdekel. Ha ő valami csodásat akar mutatni, akkor abban nem igen csalódok. Bár ki tudja. A kocsiban a rádióban ment egy lassú szám, amit már untam, mert a hangulatomhoz nagyon nem tudott társulni a zene. Aztán... a rádiós bemondta a következőt: Royals. Az egyik kedvenc számom. Nem a szövege az, ami ellazít, hanem az, ahogy a csaj elénekli. Lorde... Halkan kezdtem el énekelni, mire Niall halkan felnevetett, az ütemet adta azzal, hogy dobogtatta a kezét a bőrkormányon. A refrénnél elmosolyodtam, kicsit bátorított (eleve nem szeretek társaságban énekelni... szégyenlős vagyok a hangomra), így magasabbra vettem a hangerőmet. Nem akartam annyira túlénekelni a rádiót, de Niall csatlakozott az énekléshez.
- And we'll never be Royals.
- Royals -visszhangozott engem.
- It's not in our blood.
- That kind of lux just ain't for us -énekeltük egyszerre. -We crave a different kind of buzz.
- Let me beyour ruler.
- Ruler -visszhangzott ismét engem, közben az ütem nem maradhatott el.
- You can call me queenbe and Baby i'll rule...
- ,,,I'll rule, i'll rule, i'll rule -ezt a részt direkt rá hagytam. Annyira vicces volt, ahogy egyre magasabb hangokon énekli. De egyben fantasztikus is. Dicséretes!
- Let me live that fantasy....
- Mi történt? -jött be tudatlan az ajtón Beht. Niall elengedett, miközben még mindig rám nézett, letörölte az arcáról a könnyeket. Előre néztem a lányra, aki csak állt, mint a cövek. Niall rám mosolygott, ami lenyugtatta a pillangókat a hasamban. Megfordult -ezzel mellém állt és az ujjainkat összekulcsolta-, kivirult arccal, még mindig könnytől nedves szemmel meredt Bethre. Láttam a srácon, hogy nem bír megszólalni, ezért én nyitottam ki a szám.
- Menyasszony lettem! -mosolyodtam el. Egy ideig értetlen nézett köztem és Niall közt, aztán valahol még Patriciára is érdekesen nézett, de megállapodott a mellettem álló srácon. Közelített hozzá... olyant tett, amit nem is hittem volna el, ha elmesélnétek... a mellkasát fogta meg, majd lecsúsztatta a hasáig. Mérgesen méregettem a lányt, majd mosolyogva rám nézett. Értetlenül néztem vissza rá.
- Valódi -mosolyodott el, majd mosolya nevetéssé alakult át. Megnyugodtam, hogy csak ezért tapizta le a pasimat. Lényegtelen. -Örülök, hogy megjött az eszed! -vágta rá Niallre a szavakat. Kissé úgy éreztem, hogy Beth tehet arról, hogy Niall miképp cselekedett. Befenyítette, ha nem teszi meg a legeslegnagyobb első lépést, azaz ha nem kéri meg a kezem, akkor örökre elveszíthet. Gondolom ő tudta -ekkor néztem felé-, hogy igazat beszél. Beth csak jót akart neki! Nekünk! -És? Együttműködtök továbbra is?
- Beth. Béke és nyugalom van. De legfőképp szeretet -mosolyodott el Niall, le nézett rám, mosolya ezúttal kellemesebb és melengetőbb volt, mint eddig. -Elmondjuk a srácoknak, vagy...? Nem tartok mástól, csak attól, hogy megint egy hatalmas bulival ünnepelnék meg...
- Igen. Tudom, hogy nem bírnak magukkal -nevettem. -De Liam és Harry tudhat róla. Ők jobban viselik mint a többiek. Aztán majd amikor csitultak a madarak, akkor beleütheti az orrát bunkó módon Zayn, és elviccelheti az egészet Louis. Ne értsd félre, imádom őket, csak elég nagy bakik történtek már idáig is.
- Nem kell magyarázat. Velük élek már mióta. Minden porcikájukat ismerem... de van, amiről nem akartam tudni. No komment.
***
Pattől kaptam egy hatalmas ajándékot. Nem kell dolgoznom. Egész héten. De visszautasítottam, és csak a mai napot vettem ki szabadságként. De ezt is jól fogom eltölteni. Az biztos, hogy Niallt be kéne mutatnom Briannek. Brian már kíváncsi arra, hogy ki a frász vette el ennyire az eszemet. Mondtam neki, hogy hasonlít rá, de mégsem. Szóval értitek, nem? Csak arra vagyok kíváncsi, hogy Niall miképp reagál, ha beakarom mutatni őt egy jó arc fiúnak, aki délután, vagy esténként átugrik hozzám társasozni (ami elég családias hangulatot teremt), netezni, ezzel megmutat valami új BMX alkatrészt, hogy mennyire kafa lenne, ha összegyűlne rá annyi pénz. Meg egyéb más ilyen fiús-bringás tevékenységek. Ritka alkalom, amikor én bőgök neki valamiről. Az is akkor van, amikor ő kér meg (hosszas kérlelés után), hogy számoljak be a napomról, meg ilyenek.
Niall azt mondta, hogy megakarja mutatni a legcsodásabb helyet. Úgy érzem, az életem felpezsdült. Komolyan mondom, sokkalta érdekesebb az egész, mint idáig. De visszatérve a titokzatos helyre. Érdekel. Ha ő valami csodásat akar mutatni, akkor abban nem igen csalódok. Bár ki tudja. A kocsiban a rádióban ment egy lassú szám, amit már untam, mert a hangulatomhoz nagyon nem tudott társulni a zene. Aztán... a rádiós bemondta a következőt: Royals. Az egyik kedvenc számom. Nem a szövege az, ami ellazít, hanem az, ahogy a csaj elénekli. Lorde... Halkan kezdtem el énekelni, mire Niall halkan felnevetett, az ütemet adta azzal, hogy dobogtatta a kezét a bőrkormányon. A refrénnél elmosolyodtam, kicsit bátorított (eleve nem szeretek társaságban énekelni... szégyenlős vagyok a hangomra), így magasabbra vettem a hangerőmet. Nem akartam annyira túlénekelni a rádiót, de Niall csatlakozott az énekléshez.
- And we'll never be Royals.
- Royals -visszhangozott engem.
- It's not in our blood.
- That kind of lux just ain't for us -énekeltük egyszerre. -We crave a different kind of buzz.
- Let me beyour ruler.
- Ruler -visszhangzott ismét engem, közben az ütem nem maradhatott el.
- You can call me queenbe and Baby i'll rule...
- ,,,I'll rule, i'll rule, i'll rule -ezt a részt direkt rá hagytam. Annyira vicces volt, ahogy egyre magasabb hangokon énekli. De egyben fantasztikus is. Dicséretes!
- Let me live that fantasy....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése